Tatai Barangolások

Most, hogy már bebarangoltunk jó néhány helyet Tatán, érdemes megnézni, egyáltalán hogyan jutunk el egyszerűen ebbe a gyönyörű kisvárosba.

Őszintén szólva, mikor életemben először hallottam a városról - a már emlegetett osztálykiránduláson -, azt sem tudtam, hova tegyem a vaktérképen. Valami rémlett egy egykorvolt országgyűlésről, amit itt tartottak, de konkrétan azt sem tudtam, hol lehet a törikönyvem, nemhogy merre találom Tatát. Hasonló kezdőknek íme egy gyors térkép, expert google maps felhasználóknak nem is kell tovább olvasniuk, ebből már megoldják. 

Nagyobb térképre váltás

Aki még mindig velünk van, annak jöjjenek a vitális információk.

Autóval

Sztrádán, vagyis az M1-es autópályán a 67. kilométerkőnél kell lehajtani, és kis kanyarokkal (haladjunk tovább eltéveszthetetlenül egyenesen a négysávos útig) előbb a Május 1. útra érünk, majd a körforgalomhoz. Ha utóbbit már látjuk magunk előtt, akkor konstatálhatjuk, hogy elhagytuk a Várat, amit ugyan nehéz volt nem észrevenni, de nekünk pl. sikerült. Forduljunk vissza a körforgalomban és a Shell-kútnál vessük kereső pillantásunkat a középkori várnak tűnő épületre. Ha a központba igyekezünk, esetleg a Cseke-tavat szeretnénk megnézni, vagy a Haranglábra vagyunk kiváncsiak, a körforgalom után keressünk parkolóhelyet, innen gyalog be tudjuk járni a városközpontot. 

Ha az 1-es úton érkezünk, szintén a körforgalomhoz érkezünk, ez esetben valószínűleg megspóroltuk a sztrádamatrica borsos díját. Javaslom mindenkinek ezt a verziót, hiszen a fővárosból autózva megcsodálhatjuk idefelé jövet Tatabánya lenyűgöző városát (nem!), ill. áthajthatunk Vértesszőlősön, aminek a neve azért szerintem mindenkinek rémlik valahonnan. (Segítek, jóval az ókor előtt keressétek a törikönyvben.)
Autósoknak hasznos infó, hogy aránylag kevés a parkolóhely a városban, cserébe viszont nincsenek klasszikus parkolóórák, két órán át díjmentesen lehet várakozni városszerte (szerezzünk be egy műanyagórát a szélvédő mögé, mondjuk a helyi Tourinform irodában, Ady Endre u. 9.)

Vonattal

Budapestről 1 óra 2 perc, Győrből 42 perc a menetidő; teljes áron 1490 ill. 1120 forintért. A város az egyik fő vasúti vonalon fekszik, jóformán óránként indulnak a járatok mindkét irányból. A fővárosból napi 31 alkalom adódik az eljutásra. A vonatok többsége korszerű, alacsonypadlós. Felesleges IC-t választanunk, nem ér gyorsabban, csak drágább. A vasútállomás a szokásos kádárbarokk, íme.

Pár napja a Várban tett barangolásunkat az északi kapunál fejeztük be, induljunk most innen tovább. Nagy túrára készülünk, a tókör ugyanis 7,5 kilométer hosszú. Ez egyrészt azt jelenti, hogy készítsetek be ropit, mert hosszú poszt következik, rengeteg képet hoztam nektek, másrészt pedig azt, hogy ennek a túrának csöppséggel és nagyikkal csak óvatosan vágjatok neki. Ez a leghosszabb tatai barangolásunk, igazi teljesítménytúra sok látnivalóval. Vágjunk bele!

A parton sokszor találkozhatunk iskolás- és nyugdíjascsoportokkal

Mai részünkben: nyaraló királyok, több lőporraktár, rejtélyes alagútrendszer és törökűzés petárdával. Sok érdekesség a szerintem legszebb hazai várról.

Magassarkúban támadni a Várat?

Első tatai barangolásunk célpontjának mi mást is választottunk volna, mint a Várat! Utoljára osztálykiránduláson jártam errefelé nemmondommeg hány éve, és őszintén szólva nem sok minden rémlett már az akkor látottakból. Úgyhogy éppen ideje volt felfrissíteni az emlékeket ezen a gyönyörű őszi délutánon. Férjjel, feleséggel, gyerekekkel megtekinthető program következik, és sok fotót hoztam, ehhez mérten tessék bekészíteni a rágcsálnivalót! A várba a főkapun keresztül érkeztünk, a macskaköves híd rögtön az elején figyelmeztet, hogy innentől nincs helye a magassarkúnak. Érdemes lenézni a várárokba, ilyen gyönyörű, növényekben gazdag, szépen karbantartott, gátakkal, vízesésekkel tarkított árkot nemigen látni kis hazánkban!

No de először egy kis töri...

Lássuk, egyáltalán mit is nézünk meg ma! A leírások szerint a mocsaras-vizes terület közepén terpeszkedő sziklamagaslatra a 14. század végén, 1397-ben építette a Lackffy család a várat, amely katonailag kevésbé állta meg a helyét, de látványelemként már a következő század nagy királyai is elismerték. Konkrétan Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás is nyaralókastélyként használta. Mivel nem klasszikus erődítménynek épült, a törökök könnyen bevették, őket csak 1597-ben sikerült Pálffy Miklósnak kiűznie - nem vicc: petárdákkal! (Ennek emlékét őrzi azóta is a május végi hagyományőrző Patara.) Az Esterházy család 1727-ben vásárolta meg, rögtön központtá tették és innen igazgatták szerte a Dunántúlon lévő birtokaikat. Volt egy tévképzetük, hogy barokk stílusban átalakítják, de erre hál' istennek nem volt pénzük. A ..khm.. hogy fogalmazzunk szépen: állami tulajdonba vétel után a Kuny Domokos Múzeumot rendezték be benne, úgy 1960 körül.

Temető és kápolna

Közvetlenül a bejárat mellett egy látszólag elhanyagolt kis udvar nyílik, szűk kapualj alatt lestünk be a vár egykori temetőjébe és a kápolnába. Ez utóbbi lőporraktár is volt, hol meg búzatárló, lábadozó, mikor mi. A képen is látszanak a kertben lévő sírkövek, de a legtöbbről már lemosta az idő a nevet.

Jártatok már Tatán? Hogy nem? De biztos ismertek valakit, aki már volt ott, és áradozott róla. Mert Tata mindenkit megragad, mi már csak tapasztalatból is tudjuk. Gyönyörű táj és romantikus kisváros - tavak, vár, kastély, rendezvények, túrák, barátok - minden, ami egy pár napos kikapcsolódáshoz kell. 

Tudjátok mit? Mi megmutatjuk nektek, mi mindent lehet csinálni a városban és a környéken. Érkezzetek csak egy napra, egy hétvégére, vagy akár egy teljes hétre, garantáltan minden napra jut elég program. Öveket becsatolni, irodai álmodozók, mostantól kirándulunk minden héten!

Reméljük, nektek is kedvet csinálunk egy-egy tatai barangoláshoz.